|       ***       Vissza a nyitólapra       ***       |
Keresés oldaltartalomra:
  





Asztropitekusz - Magyarország
Kis és Nagy Királyok, Királynõk Köztársasága



Tájékoztatás
Mutasd meg ismerõsödnek is!

Verseny az Egyetemek közt
Növényeket bárki ültethet, a versenyre nevezhet bármilyen csoport, vagy szervezet, de úgy illene, hogy az egyetemek mutassák a technológiát.
Nem kell szégyenkezni, minden kezdet nehéz! Senki sem lesz egybõl mesterszakács... szóval van még 15 éved az elsõ részeredményig...

Doppingolás és serkentés nélküli, nyugtató és gyógypirula mentes, játékos, természetes szépnapokat kíván önnek a Hamis Próféta, és még sokan mások!

Háttér hírek – Agrárhíradó
Jól látod, az ezer éves erdõ ki lett vágva! Nyoma sincs! Ezer év sivárság a jussunk, és ezzel még nincs minden elintézve! Azóta már a kétszáz és a harminc éveset is kivágtuk. És az ember olyan szorgalmasan gondozza a fákat, hogy ma már csak facsemetéket, és csenevész kiserdõket találni. Az Európai Unió környezetvédelmi szakemberei, vagy az õ nevükben eljárók megbuktak környezetvédelembõl, mert növényirtást rendeltek el több natura2000-es földterületen azzal a címszóval, hogy vissza kell állítani az õshonos fajok életközösségét. A rasszizmus elveit alkalmazva a növényzetre, a külföldrõl betelepedett fajok ellen, mint például az ezüsttövis, irtást rendeltek el, és bírságot szabtak ki azoknak a tulajdonosoknak, akik a növényirtást nem hajtották végre. Nos ezek a szakemberek most becsületbõl felajánlják az egyetemeknek a behajtott bírságot, és az Unióval közösen befizetik a megfelelõ összegû utóvizsgadíjat, hogy az egyetemek képesek legyenek felállítani saját fél-üzemi méretû kísérleti gazdaságaikat, ahol tisztességesen tanulmányozható és tanítható a környezetvédelem fejlõdõ tudománya, és kiépíthetõ egy fél-üzemi méretû környezetkímélõ gazdaság.
Az egyetemek pedig pályáznak!
Mert lehet, hogy az ezüsttövis (ezüstfa) a vizsgálatok szerint agresszíven terjeszkedõ növény, ami kiszorítja az õshonos fajokat, de ha mindenképp az a cél, hogy õshonos fajokat lássunk a területen, az ezüstfa erdõ teljes letarolása helyett például azt az utat is választjuk, hogy kisebb tisztásokat választunk az erdõn belül, vagy csak 5-10 négyzetméteres területeket tisztítunk meg, ahová az ezüstfánál jóval magasabb növésû õshonos fákat ültetünk, gondozzuk azokat, míg meg nem erõsödnek (néhány locsolás, és egy kis figyelem), majd azok hosszú évek alatt visszahódíthatják a területet. Nincs szükség tarolásra. Nem okozunk talajeróziót, és nem vesszük el a vadmalacok búvó, és a madarak fészkelõ helyét. A rasszizmus pedig a környezetvédelemben is korlátozandó tevékenység... Mára teljesen rutinszerûvé vált, hogy egész erdõrészeket nyilvánítanak beteggé, vagy táj-idegenné, és alakítanak át tûzifává. A környezetvédelmi hivatal pedig odáig jutott, hogy saját maga írja elõ az irtást, és még bírságol is, ha ezt nem hajtják végre. Nos ezek a környezetvédõk most abbahagyják a pusztítást, befizetik a megfelelõ összegû utóvizsgadíjat, és segítenek az egyetemeknek megépíteni azt a gazdaságot, ahol tisztességesen tanulható és tanítható a környezetvédelem, és más tudományok...

És az egyetemek pályáznak, hogy megépíthessék pitéiket...
Márpedig a pitét meg lehet építeni! Az, aki ezt kifogásolja és azt állítja nem lehet, majd valamilyen szakzsargont elõad, hogy ezt alátámassza, köteles befizetni a megfelelõ összegû utóvizsgadíjat, és küld egy csokoládét azoknak, akik tudják, hogy a pitét meg lehet építeni, mert a helyes válasz: a pitét meg lehet építeni!
Verseny az egyetemeknek és ezen területtel foglalkozó fõiskoláknak! Kinek lesz szebb, gazdaságosabb, többet termõ fél-üzemi méretû legalább 2 szintes ligetgazdaságot tartalmazó pitéje?
A verseny célja: Megépíteni egy olyan gazdaságot, ami kiválthatja a XX. Századból ránk maradt környezetszennyezõ gazdaságot. Az egyetem dolgozója beláthatja, jelenleg ez a terület még nincs kikutatva.
A régi gazdaságot nem lehet kidobni, amíg nincs egy jobb, mûködõképesebb, kevésbé káros technológia.

Tudsz fára mászni? Mi asztropitekuszok olyan emberek vagyunk, akik tudnak fára mászni.

Hogy kell a monokultúrás termõföldet ligetgazdasággá alakítani? Az elsõ lépés nagyon egyszerû. Szóval... a búza, kukorica és egyéb földekbe 15-30m távolságra gyümölcsfa sorokat kell ültetni, a fák közt helyet hagyva olyan futónövényeknek, mint a szõlõ. A 15-30m-es földsávokat továbbra is bevetjük valamilyen egynyári növénnyel, vagy legelõként hasznosítjuk. A terméshozam nem csökken, mert a fasorok a vihar, a szél és a túl sok napsütés ellen nyújtanak annyi védelmet, hogy az általuk elfoglalt 1-2m széles földsáv kiesését ellensúlyozzák, ezenkívül megtermik a saját gyümölcsüket is, de ne légy maximalista. A felturbózott gazdaság hamar összeomlik! Sprintelni lehet úgy, hogy 100m futás után szinte összerogysz, hosszútávon, jó lesz, ha megelégszel kisebb teljesítménnyel. Jelen esetben a kisebb, de tartósan megtartható terméshozammal. És használj minél kevesebb mérget a kártevõk ellen! Meg lehet oldani méreg nélkül is! A stabil gazdaság az, amit akár 1000 évig is lehet üzemeltetni. Nagyüzemi gazdaságoknál érdemes 5-6m földsávot hagyni a fasoroknak, amiben középen vannak a magas fasorok, és a magasra futó növények, kétoldalt kisebb bokorsorok esetleg kisebb fák, kisebb futó növények, (pl. ribizli, õszibarack, bab), ezek gyökérzete nem lóg túl a földsávon, és nem akadályozza a szántást, a fasorok közt pedig 30-50m helyet is lehet hagyni. A fasorok közt vetésforgó alkalmazandó, a váltakozva parlagon hagyott területek legelõként és állattartási célokra használható. Fák fölé magasodó szélgenerátor is telepíthetõ a fasorokba, ami nem befolyásolja a terméshozamot, de így a szántóföld nem csak termést hoz, hanem energiát is termel. A föld alá telepített pincerendszer, ahol egysejtûek tenyészetébõl szintetikus ételeket állítanak elõ, jelenleg még elég futurisztikusan hangzik de már ma is folytatnak ez-irányú kísérleteket.
Köszönet a szakembereknek a technikai tanácsokért.

Törvény: A faültetõ fontosabb szakma, mint a favágó.
Törvény: Aki lassan dolgozik, épít, sokkal többet ér, mint aki gyorsan pusztít.

Az Asztropitekusz könyv felvázolja, hogy néz ki, és hogy mûködik, egy valamire való ligetgazdaság, de ezek csak körvonalak, a részletek kidolgozása az egyetemek feladata.

Asztropitekusz asztropitekusz jelentkezz!
Legyél Te is asztropitekusz!

A verseny szervezését elvállalhatja, magáévá teheti az egyetem hallgatói önkormányzata. Mivel a fák lassan nõnek az elsõ részeredmény hirdetés 15 év múlva várható, majd minden évben részeredmény és terméshozam adatok összevetése, majd a 30. 50. és 100. (120. 360. 720.) év a döntõ évforduló. De ne késlekedj, mert minél késõbb ülteted a fákat, annál kevesebb idejük lesz megnõni! Óra 2014. január 1.-én indul! Ha valaki késõbb száll be a versenybe, vagy már 2013 õszén elülteti a fákat, nem kizáró ok, a pite életkora az elsõ elültetett fasortól számítandó.

Elvárások a pitével szemben, és a verseny szabályai:
Ha megtiltjuk a növényvédõ szerek használatát, az csökkentheti az agyonnemesített fajták terméshozamát, de ugyanazon földterület többszintes megmûvelése emelheti azt. A többszintes ligetgazdaság terméshozama el kell hogy érje a turbózott egyszintes monokultúrás mezõgazdaság terméshozamát. Nem a napraforgó méretét kell génmanipulációval a kombájnhoz igazítani, hanem a kombájnt a napraforgó méretéhez.
Génmanipuláció tilos. (Addig mindenképpen tilos, amíg a génsebészek a géntérkép teljes ismerete nélkül kontárkodnak, és jelenleg senki nincs azon a szinten, hogy ezen a területen teljes felelõsséget vállaljon. Ezért csak a megfigyeléshez és tanulmányozáshoz van jogunk, semmiféle manipulációhoz! Jelenleg még a legfejlettebb országokban is ez a helyzet.)
Növényvédõszer nem ajánlott. A versenyben elõnyt élvez a permetmentes megoldás.
A növények turbózása növekedési hormonokkal, doppingolás kizáró ok.
Metszegetés nem ajánlott, de nem is tilos. Igyekezzünk a növények természetes formáját megtartani, azt nem négyszögesíteni!
Növények termesztése üzemanyag elõállítás céljából tilos! (A napraforgó magvából préselt olaj nem használható üzemanyagként, legfeljebb a krumplisütés után maradt elhasznált keserû hulladék olaj.)
Növények, gombák, egysejtûek, rothadékok anyagcsere termékeinek felhasználása (pincében keletkezett szén-dioxid, alkohol, metán) üzemanyag szintézishez megengedett. (Maga az élõlény, vagy annak kipréselt testnedve nem használható üzemanyag alapanyagnak, de az élettelen anyagcsere termék igen.)
A pite a hulladékokból termelje meg a pincerendszerek egy részében azt a mennyiségû üzemanyagot, ami a gazdaság üzemeltetéséhez szükséges. Napelem inkább csak az épületek tetején ajánlatos, mert túl nagy felületet vesz el a növényektõl, a fák fölé nyúló szélgenerátor biztosíthatja az üzemanyag szintézis energiaellátását.
A pincerendszer egy részében nem csak kalapos gombák termeszthetõek hanem egysejtû gombák is, amikbõl szintetikus sajtok és más ételek gyárthatóak.
Egymás gazdaságainak megrongálása  a másik gazdaság megkárosítása, hogy mi legyünk a jobbak – tilos!
Az egyetemek és gazdaságok konzultációk kereteiben megosztják egymás közt elért eredményeiket, és segítik egymást.
Az egyetem alapjában véve nemzetközi szintû intézmény. Az elért eredmények nyilvánosak, egymással megosztandók, külföldi egyetemek is beszállhatnak a versenybe.
Az eredmények hirdetése minél kevesebb szakzsargon használatával, olyan formában történjen, amit egy laikus is megért.
A fél-üzemi gazdaság minimális területe 250mx300m egybefüggõ terület, parcella. Ajánlott 500mx700m parcella. Mûvelt erdõvel körülvett ligetgazdaságot tartalmazó pite esetén 2kmx3km egybefüggõ terület.
A teljes terület gépesítése, és fõként az alápincézése többszintes pincerendszerrel, mai technológiával, jóval többe kerülne, mint az egyetem szûkös költségvetése, ezért a fél-üzemi gazdaságoknál megelégszünk:
1db fák fölé magasodó méretû szélgenerátorral, esetleg egyéb alternatív energiaforrással.
1 db szintetikus üzemanyagra átállított kombájnnal és traktorral.
300 - 500 négyzetméter hagyományos pincével, ahol tanulmányozható a gombatermesztés mellet, az egysejtû gombák és algák termesztése szintetikus ételek gyártása céljából, valamint az életet nem károsító, élõ nyersanyagot nem használó, szennyvízbõl kinyert szerves-anyagból energia és üzemanyag szintetizáló módszerek.
A fél-üzemi gazdaságok nyitottak, azokat bárki látogathatja.
Adománygyûjtõ perselyek kihelyezhetõek. Nemcsak az Uniós pénzekbõl lehet pályázni, el lehet nyerni cégek hosszú távú támogatását is.
 
Hol úszik a Nauszika?
A termék készítõi elnézést kérnek hogy a konstrukcióhibás terülj terülj asztalkám állandóan és megállás nélkül mosatlan és szennyes edényeket terem büdös ételmaradékokkal, anélkül, hogy a háziasszony bármit is kívánt volna. A hiba okát még keresik, de akik fegyverrel lépnek be köztársasági területre, azoknak ennél jobb terülj terülj asztalkám nem fog jutni, és mehetnek mosogatni!

Jelen helyzet: Rendelnék egy szintetikus tehénmentes marhapecsenyét tõletek, ha egyetlen szakácsotok is lenne, aki tudja, hogy kell algából és kocsonyagombából bármilyen szintetikus ételt elõállítani, de az egyetem mikrobiológia tanszéke nem hajlandó kikísérletezni a recepteket, mert a szétvert cégek adományaiból nem lehet finanszírozni a felsõoktatást. Nehéz lesz így városokat építeni!
 
***zene: pontosan terv szerint NapoleonBoulevard SYMA csarnok***
 
És ez már nem csak mezõgazdaság.
 
A Köztársaság alapszintje ott kezdõdik, hogy letesszük a fegyvert, és az ellenségeskedést felváltja az együttmûködés.
A szabadtéri dohányozni tilos táblákat országszerte kicseréljük, átfestjük, átmatricázzuk fegyvert bevinni, fegyvert használni tilos táblákra, mert a fegyver néha jobban füstöl, és sokkal károsabb az egészségre, mint a dohányzás! (Persze, ahol szükséges, ott maradhatnak dohányozni tilos táblák is, a fegyvert tiltó táblák mellet.)
Tegyük meg, amit meg kell tenni!
évfordulós határidõ: május 1.
 
Magyarország megkezdi a lefûrészelt csövû tankok átalakítását katasztrófavédelmi és más civil célokra, ezzel megkezdi a leszerelési gyakorlat második körét, és folytatja az elsõ kör megvalósítását. Juttatásban, fizetésben semmiféle emelés nem jár annak, aki nem támogatja a leszerelési gyakorlatot. A kultúráltság alapszintje ott kezdõdik, hogy letesszük a fegyvert, és az ellenségeskedésbõl átmegyünk együttmûködésbe. Igen ez sokszor nagyon nehéz, mégis...
 
Magyarország leteszi a fegyvert
Magyarország vállalja, hogy fegyvertelen ország lesz
Magyarország folytatja a leszerelési gyakorlatot
Magyarország elvárja a környezõ és távoli országoktól is hogy fegyvertelenek legyenek.
Elõször leteszi, azután elvárja...nem fordítva!
Katona és rendõrbácsi, néni is leteszi.
Egyenruha maradhat, de a fegyvert leteszi!
Ugye nyilvánvaló, hogy nincs más esély!
Keresd meg, olvasd el a védõ kódexét, és próbálj meg minél kevesebbet hibázni!
Börtönök vannak a földön, mert szükséges azok elzárása, akik csak pusztítani tudnak, de attól senki sem lesz jobb, hogy elzárjuk, a rehabilitáció feladata a börtönökben, hogy a bûnözõt legalább annyi tisztességre tanítsa, hogy szabadon engedése után legalább ne legyen veszélyes a többiekre nézve. Az atomreaktor nem minõsül fegyvernek. Még akkor sem, ha az néhány félkegyelmû ügyetlen keze alatt kisebb robbanás közepette tönkre megy, de ugye nyilvánvaló, hogy minimum életfogytiglan jár azoknak, akik szándékos katonai robbantásos kísérleteket folytatnak, atomfegyvert gyártanak, és lakott bolygón atomrobbantást hajtanak végre. Akármilyen hadsereg tagjai is, életfogytiglan a tisztességes jussuk, és ki tudja lesz-e olyan rehabilitáció, ami kiszedi õket a rács mögül!
 
Törvény: Ha nincs köztünk egyetlen ártatlan lélek sem, valakinek a kegyelmezését csak olyan végezheti, aki legalább abban a körben ártatlan, amiben a kegyelmezendõ vétkes, és így elkerülhetõ, hogy vak vezessen világtalant. Jelen esetben egy adott körben ártatlannak tekinthetõ az is, aki valaha vétkes volt, de kegyelmezése óta nem követi el ugyanazt a hibát, stabilan kimászott a gödörbõl, és így már tud azokon segíteni, akik még odalent vannak.
Törvény: Aki visszaél a kegyelemmel, és újra elköveti azt, amiért bírálták, utolsó lesz a sorban a kegyelemre várók között, de megvizsgálandó, az is, az alaptörvénynek nem ellentmondó-e és megtartható-e a törvény, amit megszegett.
 
A lelkiismeret megtisztítása nem jelentheti azt, hogy vallási vagy más alapon mindenkit bûnösnek nyilvánítunk és letakarítjuk az életet a bolygóról, még akkor sem, ha nehéz az anyósokat elviselni.
 
A Neptunuszon túl a halott világokban jelzõrakétának vagy bányászathoz használható atomrobbantás , de atomfegyver gyártása, tesztelése, használata lakott bolygón a lehetõ legsúlyosabb terrorcselekmények egyike.
 
***ismét zene: pontosan terv szerint NapoleonBoulevard SYMA csarnok***
 
Alaptörvény: Érjük el a legnagyobb szabadságot, ( – legtöbb lehetõséget) ami a korlátok és gátak közt elérhetõ, megengedhetõ. A szabadság addig engedhetõ, amíg az nem maga okozza a háborút, vagy más mérhetetlen (elviselhetetlen) pusztítást. Az a szabadság, ami mérhetetlen pusztítást okoz, például háborút, vagy katasztrófát nem szabadság, legfeljebb rabszolgaság, és maga okozza a további gátakat, korlátokat. Bármilyen tevékenység vagy megnyilvánulás megengedhetõ, ami nem fenyeget a kelleténél nagyobb, vagy mérhetetlen pusztítással, és annál kevésbé engedhetõ, (annál inkább korlátozandó) minél több pusztítást tartalmaz.
Az alaptörvény alkalmazása: Bármit megengedünk, ami nem fenyeget pusztítással, vagy nem okoz a kelleténél nagyobb pusztítást vagy mérhetetlen pusztítást. Az a megnyilvánulás, tevékenység, ami tartalmazza, vagy aminek a következõ lépése mérhetetlen pusztításhoz vezet, nem megengedhetõ, és megvizsgálandó, hogy és miért fajult idáig az adott megnyilvánulás, tevékenység, és mi az a még nem eldurvult, megengedhetõ rész ebbõl, ami nem fenyeget a kelleténél nagyobb, vagy mérhetetlen pusztítással.
 

Mesterséges üzemanyag szintézis
Alaptörvény alkalmazása a náci üzemanyag gyártásra: mi az a technológia, amit engedhetünk, és mi az, ami tilos? Fából benzint készíteni meglehetõsen barbár technológia, de ha nyersanyagnak nem élõ fát és nem élõ anyagot használunk, hanem pl. szennyvizet, lehet belõle környezetkímélõ technológia.

A Vasvirág
avagy
A szélgenerátoros szántóföldi benzinfõzõ

Elméleti alapok: Ha volt akváriumod, megfigyelhetted, hogy ami az alján összegyûlik, az javarészt a halak ürüléke, és rossz esetben néhány döglött hal. Néhány tankönyv állításával ellentétben a kõolaj és a földgáz nem elhalt élõlényekbõl, hanem javarészt azok ürülékébõl származik, amit oxigén mentes közegben élõ egysejtûek alakítottak át, és ezek anyagcsere mellékterméke a kõolaj és a földgáz, de lehetséges, hogy maga a nagy nyomás és a magas hõmérséklet okozta bomlás a fõ felelõs. Akárhogy is van, ürülékbõl, szennyvízbõl lehet üzemanyagot szintetizálni.
A technológia fél-üzemi méretû felvázolása: A szennyvízbõl kivont tejföl sûrûségû szerves anyag dús üledéket és uszadékot hidrogén bejuttatásával a keverõ tartályba adagoljuk. (Alulra bepumpáljuk.) Megfelelõ hõmérséklet és nyomás mellet (lehet, hogy több mint 100C kell neki) hagyjuk, hogy végbe menjen a reakció. A felszabaduló gáz java részt metán, és egy olajos réteg kialakulása várható a massza tetején. A tartály tetején választjuk le az olajos masszát. (Feltéve, ha van mit, ez csak egy elméleti recept, ami nincs kísérletekkel alátámasztva, és a gáz mellett keletkezett olaj is). Megfelelõ átfolyási idõ után a tartály tetején távozik az iszap is, ami továbbra is sok szerves anyagot tartalmaz. Ezek elgázosítása hidrogén atmoszférában hevítve, megfelelõ alapanyag a mûbenzin gyártáshoz. A gázokat már csak nyomás alatt át kell vezetni vasoxid, vagy más katalizátoron, majd víz leválasztás, és finomítás. A pontos paraméterek nincsenek kidolgozva. Lehet, hogy az egész reakció mikrobiológiai alapon megoldható, és nem kell túl sok hevítés. Ha a hidrogénben hevítéssel történõ elgázosítást választjuk, a masszát elõbb préseléssel és szárítással vízteleníteni kell. A város elegendõ szennyvizet termel, amit gazdaságosan át lehet alakítani üzemanyaggá. A vízbontáshoz és szintézishez szükséges energia nagy részét a szélgenerátorok biztosíthatják, miközben oxigént is termelnek, így a vidék nem csak élelmet, üzemanyagot is termel a városnak, és pótolja azt az oxigént, amit az autók elfogyasztanak... Ez nagyipari méretekben kivitelezhetõ, és így megvalósítottuk a körfolyamatot, tehát amit a város fogyaszt, azt vidéken elõ lehet állítani, és kevésbé függünk a kimerülõ olajkészletektõl. Az elsõ ilyen megvalósult körfolyamat hatásfoka várhatóan legfeljebb 10% lesz, de ez még mindig jobb, mint a semmi. A technológia eljuttatása a gyakorlati megvalósításig és a nagyüzemi megvalósításig, sokak munkája és hosszú évek fejlesztése lehet. Nem árt, ha több egyetem is foglalkozik a kérdéssel. A hidrogén robbanás veszélyes, elõállítása után minél hamarabb és a legrövidebb úton jusson el a felhasználás helyére, minél kevesebb vezeték legyen, és a tartályokban se hagyjunk több helyet, mint amennyi szükséges.

Az olyan értékes nyersanyag, mint a tehéntrágya még használható növényi tápanyagnak, kár lenne belõle üzemanyagot gyártani. Fontos, hogy tartsuk be azt a szabályt, hogy élõlények, vagy azok testrészei nem arra valók, hogy üzemanyagot gyártsunk belõle, az életciklusát befejezett elhalt növényi hulladékok, mint a learatott növények száraz szára, felhasználhatóak, de jobban járunk vele, ha trágyát vagy takarmányt készítünk belõlük. A szennyvíz üledék és uszadék viszont a városokban szinte korlátlan mennyiségben keletkezõ nyersanyag, és megújuló energiaforrás. Gyomnövény csak a begyöpösödöttek fejében létezik. Minden élõlénynek megvan a maga funkciója. Gyomirtást rendelni azért, hogy legyen energiához alapanyagunk, tilos! Olyan élõ maradvány, ami táplálékul szolgálhat a táplálékláncban, pl. zöldhulladék nem vonható ki a táplálékláncból, takarmányként és nem energiaforrásként hasznosítandó.

A szélgenerátoros szántóföldi benzinfõzõt úgy kell megtervezni, hogy szakaszos üzemû legyen, amíg fúj a szél, addig folytatódjon a pöcegödör tartalmának üzemanyaggá való átalakítása, szélcsendben pedig várakozik. A reaktorok hõszigeteltek, hogy lassan hûljenek ki, a vezérlõ elektronika és a nyomás szabályzó szivattyúk akkumulátorról is mûködjenek. Ha a szél elindul, elõbb a nyomás alatti katalizátoros reaktor felfût, majd a fõreaktor felfût és kever, majd a vízbontó elkezdi termelni a hidrogént. A szerkezet valamivel bonyolultabb, mint egy kombi gázkazán, de egyszerûbb, mint egy autó. A fõreaktor hõmérsékletétõl, és a katalizátoros reaktorok minõségétõl függõen fõképp biogáz mûbenzin és mûaszfalt a végtermék. A technológia nem csak szennyvíz, hanem hulladék átalakításra is alkalmas! Néha nagyon büdös, de ez még mindig jobb, mint az égig érõ szemétkupac, és a szántóföldön szétterített szennyes.
Egy átlag 10kWh teljesítményt leadó szélgenerátorral mûködtetett benzinfõzõ várható hozama becslés alapján kb. 100 liter mûbenzin havonta. A készülék gyártható nagyipari, és kisgazda, kisfarm méretekben is.
A pontos receptek kidolgozása a szakemberek feladata!
Hogy vidéken néhány helyen még fával fûtenek, és a tûzifa nagy üzlet a kiskereskedelemben, azt a környezet még elviseli, de nagykereskedelmet és nagyipart erre alapozni nem lehet. A szennyvíz átalakításra viszont igen. Führer Adolfka a legsötétebb mélységekbõl egyet feljebb léphet, ha a technológia beválik, mert a legsötétebb szennyes azoké, akik elvakultságukban akár az egész bolygót elpusztítanák. Adolfka ezt nem tette meg.  A démonok tartják a démonok kódexét az örökkévalóságban. A törlesztés jogát pedig senkitõl sem vonjuk meg. Az utódok letörleszthetik barbár õseik adósságait. Életek táplálása, rendbetétele, civilizálása ellensúlyozhatja azt a gyalázatot, és pusztítást, amit a barbár katonai, fél katonai, rendõri és egyéb erõk mûveltek a felsõbbrendû emberideál megteremtésének és az emberek védelmének égisze alatt. Az utódoknak megvan a szabad akaratuk, törlesztenek-e vagy sem, de ha törlesztenek, azt már nem a führerért teszik, hanem a jövõ gyermekeiért. Az, hogy valódi törlesztés esetén néhány pokol fajzat is megszabadulhat valamennyi kínlódástól, csupán mellékhatás. A végsõ megoldás nem a halál és a háború. A testek tönkretétele senkin sem segíthet.

A technológia alkalmatlan arra, hogy bárki kizárólagos jogot formálhasson rá, jusson belõle másnak is!
Ez csapatmunka, a megfelelõ végeredmény eléréséhez több egyetem és kutatató korábbi részeredményre szükséges.

Példa: xyz-1 autógyár mondhatja, hogy az xyz-1 -2 -3 stb. nevû, általuk gyártott automobil az õ fejlesztésük, és leányvállalataik a megfelelõ jogdíj megfizetése mellett gyárthatják ezt és ezt a modellt, de xyz-1 autógyár nem mondhatja azt, hogy 50 évig senki más nem gyárthat autót, csak õk, ez már mások gazdaságának a megkárosítása lenne. Hasonlóképp, egy adott cég az általuk fejlesztett 123-xxx típusú szennyvíz újrahasznosító készülékre kérhetnek jogdíjat, de nem mondhatják azt, hogy az elkövetkezendõ ötven évben csakis õk és senki más nem foglalkozhat szennyvíz újrahasznosítással. Ha mégis így tennének, ügyvédjeikkel együtt befizetik a megfelelõ összegû utóvizsga díjat, és elmennek pótvizsgázni.

A pite gazdasága nem megy ki a divatból még akkor sem, ha a pitéket atom hajtással más bolygókra repítik, mert az emberi test kémiai alapon mûködik, az atomerõ pedig kárt tehet benne. Pláne, ha totál õrültek hadi alapon kísérleteznek robbantásokkal. Nem az atomkísérletekkel van a baj, a megismerés szükséges, az õrültség ott kezdõdik, amikor azt háborús technológiává alakítják, és a konfliktusokat erõvel próbálják meg kezelni. Mi inkább a pite építését választjuk, ahol nem szükséges, nem használunk atomerõt, hanem megelégszünk a szél vagy a nap erejével.

Valamit meg kell érteni a kõolaj alapú gazdasággal kapcsolatban: az elsõ oxigént termelõ élõlények maradványai már rég elkezdetek felhalmozódni a tengerek alatt, mielõtt az oxigén feldúsult volna a légkörben. Az oxigén reakcióképes és sok ásványi anyag is megkötheti. Nem lenne a légörben, ha a növények, algák nem termelnék folyamatosan. Tehát nincs annyi oxigénünk, mint éghetõ anyagunk. Ha megtalálnánk és elégetnénk az összes földgáz és kõolaj készletet ami a föld alatt van, egy darabig a légkörbe jutó széndioxid még segítené is a növények növekedését, és inkább jó hatással lenne az élõvilágra, és egyáltalán nem lenne környezet pusztító. A kõolaj gazdaság sokkal jobb, mint a biodízel. mert élõ növényt nem pusztít, de a sült krumplit el lehet készíteni kevesebb olajjal is, és nem kell állandóan sült krumplit ennünk ahhoz, hogy biodízellel tankolhassunk. Viszont egy mennyiségi határ átlépése után az olajgazdaság pusztítóvá válna, és jelentõsen csökkenne a légkör oxigén tartalma, a teljes mennyiséget pedig el sem tudnánk égetni, mert szimplán elfogyna az oxigén. Azt a mennyiségi határt már rég átléptük, amire azt mondhatnánk, ez még nem pusztító. A mai ütemben haladva egy, vagy néhány évszázad is elég lenne ahhoz hogy a növények százmillió évek alatt felhalmozott tartalékát elégessük, és tönkretegyük a légkört. Tehát mindenképp szükségünk van a változtatásra és az új technikákra.

Háttérhírek - Atomfizika
A nagy részecskegyorsítóval rekordhajhász õrült fizikusok az õsrobbanást akarják lemodellezni, hogy megismerjék az univerzum keletkezését. Ha ez sikerülne nekik, az a Föld bolygó végét jelentené, mivel ennek a robbanásnak egyetlen szikrája, még a Jupitert is szétfújná, vagy összeomlasztaná. Ezek az õrült fizikusok nagyon jól tudják, hogy az effajta kísérletek naprendszeren kívül végzendõek, és valójában nem sok hasznuk van, mert egy robbanást csak pusztításra lehetne használni. Az élet feladata pedig épp az lenne, hogy ezeket a robbanásokat feleméssze. Õsrobbanás nem egy volt, ez az univerzum 3-nál több dimenzióból, teljes idõt vizsgálva valahogy úgy néz ki, mint egy irdatlanul hatalmas, ritka állagú fortyogó mosogatószeres habzó nyáltömeg, amiben robbanás keltette buborékok örvénylõ anyaga csillagokban roskad össze, majd egy határ átlépése után újra felrobban, és mindez nem egy pontból alakult ki, hanem inkább úgy, mintha egy tál romlott levest felmelegítenél, és az elkezdene habzani. És a levesben nem az elsõ buborékból keletkezik a második, hanem több helyen alakul ki a hab, és ez az egész nem biztos, hogy tejszínhab az isteneknek. Inkább úgy néz ki, mintha valami nagyon el lenne fuserálva! Nos, ha ezek az õrült fizikusok ragaszkodnak kísérleteikhez, menjenek a Plútón túlra, vagy változtassák meg kísérletük, tárgyát, de hagyják abba a részecskegyorsítók méretének és energiájának növelését. Atomok nagy erejû ütköztetésével megismerni a világot, olyan módszer, mintha kalapáccsal vernénk szét egy TV-t, hogy megtudjuk, mi van benne, de aki nem tudja mire való a csavarhúzó, ne menjen TV-szerelõnek... Ja, hogy néhányan azt sem tudják mi az a TV-szerelõ, mert az egyszer használatos eldobható világban könnyebb eldobni egy rossz TV-t, mint megszerelni... Talán, ha a mikroszkóp ipart és a detektorokat fejlesztenétek, többre mennétek. Egy felfújt lufinak elég egy apró tûszúrás, hogy szétpukkadjon, és a maradék összeessen. Lehet, hogy a jelen kornál már jóval korábban is léteztek õrült fajok, szellemek és jelenségek, ahol már elérték a rekordot, és a világuk szétpattant, mint egy buborék? ...a katasztrófák után, nekünk meg folyik a nyálunk, mikor csecsemõként kezdünk ráeszmélni, hová születtünk, (már megint)? Lehet, hogy jó döntés lenne, ha nem fuserálnánk el még jobban azt a világot, amiben élünk?
A megismerés, szükséges. Békés célú atomfizikai kísérletek folytathatóak a földön is, nemzetközi nyilvánosságot nem kizárva, például lakatlan sivatagokban de csak akkor, ha a kísérletben rejlõ robbanás veszély, nem lépi túl, és nem fenyegeti a lakatlan körzetet körülvevõ lakott településeket vagy élõ fajokat, beleértve a növényeket is... Az olyan kísérletek, amik ezt a határt túllépik nem folytathatóak lakott bolygón. Atomrobbantást szándékosan elõidézni lakott bolygón tilos!

Привет Распутин!
Ugye a Te nyelveden is megértik, mit szabad, és mit nem, és közlitek ezt, a szomszédokkal is!

Pénzügy
Mélyrepülésbõl nem lehet átváltani magasugrásba, és amíg a Király nem tudja fizetni az elsõ kört az alakuló cégeknek, a minimum annyi, hogy a lehetõ legtöbb kedvezményt megadjuk azoknak, akik céget alapítanak, hogy legalább valami emelkedést elérjünk.

Magyarországon a hivatalos fizetõeszköz a forint és a fillér, valamint az euró és az euró cent. A legjobb terv, ha mind a két valuta fajtát megtartjuk. És megfér több dudás egy csárdában, ha megtanulnak egy ritmusra, vagy harmonikusan játszani.
Magyarországon nem az a helyzet, mint Cipruson, itt van elég pénz, még sok is, és nincs mögötte fedezet. Ezért gyenge a forint. A forint akkor lesz értékesebb, ha a cégek számához, méretéhez, és termelésükhöz viszonyítva kevesebb lesz belõle. (Avagy, a forint mennyiségéhez képest növekszik a cégek termelése) A Jegybank felesleges dolgoztatása nem más, mint jól álcázott bankrablás, aminek súlyosabb következményei lehetnek, mint egy hagyományos bankrablásnak!

Tisztelet a Királynõnek, az Õ kegyelmességéért!

Lesznek nagyvárosi egyetemek, ahol nem jut parcella, vagy más a szakterület, de a verseny szervezését õk is, magukra vállalhatják, kijárhatnak vidékre, feljegyezhetik a módszereket, összesíthetik és publikálhatják az eredményeket és felügyelhetik a versenyt. Szükséges, hogy több versenybizottság is alakuljon! Ez hosszú távú munkalehetõség!

Magyarország csak úgy tudja egyetemeit és fõiskoláit megtartani, és oktatási színvonalát emelni, ha tanítványai nem csak itthon, hanem külföldön is dolgoznak.

Keressük a tiszta üzletet. Egyáltalán nem gond, ha egy külföldi jól jár velünk, sõt... A tiszta üzlet ott kezdõdik, hogy minden résztvevõjének van valamennyi nyeresége, és jól jár. De ilyet megvalósítani ebben a világban nagyon nehéz. A nyereség nem csupán pénzben mérendõ. Egy üzlet annál piszkosabb, minél több az átverés és minél több vesztese van.

Mit tehet egy pite, vagy egy ország, ha abban a kiszolgáltatott helyzetben találja magát, hogy még a létfeltételeihez szükséges cégek is külföldi tulajdonban vannak, és nincs termelõ ereje, hogy megfizesse a külföldi cégek szolgáltatásait? Az elhatározandó irány, hogy saját cégeket alapítunk, és nem kifosztásos, hanem adok-veszek, csere alapon igyekszünk visszavásárolni, legalább a létfeltételeket, hogy ne kelljen külföldi engedély ahhoz, hogy igyunk egy pohár vizet, vagy hogy beállítsuk a hõmérsékletet, és meg ne süljünk, vagy meg ne fagyjunk. A legkiszolgáltatottabb helyzetben is kerüljük az olyan megoldásokat, mint a lázadozás, perelés, zsarolás, ehelyett inkább igyekszünk hálásak lenni külföldrõl érkezõ szolgáltatásokért. Ha mi visszük a pitét más fejlõdõ országokba, igyekszünk elviselni, hogy kezdetben azok szinte semmit nem tudnak cserébe fizetni, és hosszútávon nekik is sokat kell dolgozni, mire saját erõbõl fenn tudják tartani a kapott pitét, és letörlesztik adósságaikat, és saját munkájuk eredményének érzik azt a helyet, ahol laknak. Hosszú út, mire elérik azt a szintet, hogy nem kell szégyenkezniük, és örülnek, ha külföldi vendég érkezik, még akkor is, ha az nem tud fizetni. Ha mi visszük a pitét más országokba, sohasem az a cél, hogy gazdasági kiszolgáltatottságot hozzunk létre, hanem az, hogy a fejletlenebbik fel tudjon zárkózni, és partnerként, mindkét fél jól járjon.

... És a vezetõ nem kérhet kétszer többet vagy a felénél kevesebbet személyes juttatásként magának az elosztandó javakból, mint amennyi saját dolgozói személyes juttatásának átlaga. Csoporton belüli elosztásnál általában ezt a határt szoktuk tartani. Mert nem tagja a csoportnak az, aki a többiek kárára ennél többet kér, vagy akit, még egy tányér levessel sem kínálnak, mikor két fogás is jut az asztalra. És kiskirály fizetése, ha jól csinálja, lehet kétszerese, az általa vezetett vezetõk átlagfizetésének, de ha rosszul végzi a dolgát, az átlag felét kapja csak meg. És Nagykirály fizetése, ha jól csinálja, lehet kétszerese, az általa vezetett kiskirályok átlagfizetésének, de ha rosszul végzi a dolgát, az átlag felét kapja csak meg. Általában így csináljuk, de lehetnek olyan helyzetek, amikor jobb megoldás, ha másképp osztunk. Mert elõfordulhat, hogy valaki nagyon éhes, és a többiek pedig már jóllakottak, és ennek megfelelõen osztunk, de nem ez az általános helyzet. Általában stabil mûködés esetén elfogadható, hogy egy vezetõ átlag másfélszer többet keres, mint egy dolgozó. És a Király kincstárosa stabil mûködés esetén ugyan többet keres, mint egy kis cég kincstárosa, de a kincstáros az elosztásnál ugyanúgy dolgozónak számít, mint egy tanító, egy alkotó, vagy egy kereskedõ.

És királynõk és Királynõk az adó és adományrendszert úgy szervezik, hogy lehetõleg az esõlesõk se halljanak éhen, és a közterületek, közintézmények is fennmaradjanak.

Hogyan dolgozik a hét törpe?

Visszatérve a növényirtásra: Az Asztropitekusz könyvben a növényvédelem szabályai alatt említett: Ültess õshonos fajtákat, és nem kell sokat gondoznod. - mondat nem azt jelenti, hogy irtsad a külföldrõl betelepedett fajokat, hanem például azt: ha mérsékelt égöv alatt akarsz narancsot, banánt vagy kivit termeszteni, akkor annak legalább üvegházat kellene építened, mert ezeknek a növényeknek túl hideg ott a klíma, viszont ha kukoricát termelsz, ami amúgy is megterem, akkor nem kell szántóföld méretû üvegházakat építened, és kevesebb munkával megúszod.

Nos, milyen lesz a pite?

További részletek: az Asztropitekusz könyvben

Üdv,
Tóth Levente
A Királyok hírvivõje

Mert tudd meg, én vagyok az, aki képes minden nap egyszer megkerülni a föld magját, és évente egyszer a napot is, de nem szeretem ezt a képességemet hangoztatni, mert sokan úgysem hiszik el. De most elmondom neked, hogy a föld magja, és a magot körbevevõ köpeny nagyjából azonos sebességgel forog, de a belsõ áramlások miatt hol az egyik, hol a másik, egy kicsit gyorsabb. Ha két pörgettyût raksz egy tengelyre, hol az egyik lódítja meg a másikat, hol a másik az egyiket. És a mágneses pólusok irányt váltanak, amikor a lassabb lesz a gyorsabb, és a gyorsabb a lassabb. De ne ess pánikba a mágneses viharoktól ember! Szívtál már nagyobbat is annál, mint amikor bedöglött a vindóz.

Zsibizsibi adatai nem jelenkori földi számítógépes hálózatról származnak, bárki földi ember, vagy szervezet, aki azt állítja, õ sugallta az adást, és kéri ezért a jogdíjat, hazudik. Ez egy jogdíj mentes adás. Egy gazdaság megépítése, és az eredmények bemutatása után, az adott gazdaság építõi saját belátásuk szerint kérhetnek jogdíjat terveikre, eljárásaikra, de a gazdaságok közül remélhetõleg lesz legalább egy alapszintû gazdaság, ami jogdíj mentesen tanulható és tanítható.

...És elvárható a közoktatástól, hogy megtanítsa az esõlesõket az alapszintû és általános tevékenységekre, valamint a természet és világaink mûködésére, de nem várható el, hogy egy adott területre szakosodott cég speciális, egyedi tevékenységi köreit tanítsa. Egy Cégnek saját oktatási rendszerrel kell rendelkeznie, ha valami csak rájuk jellemzõ speciális dolgot kell megtanulnia a dolgozóknak. Ha a cég ezt a képzést mégis a közoktatástól várja, akkor támogassa a közoktatást, vagy az adott szaktanfolyamot.

Teljesen elvetélt állásajánlat az, ahol kikötik: Olyan dolgozó jelentkezését várjuk, aki 3 év tapasztalattal rendelkezik az xcmc-ttk-2.b javított változatú félautomata csak nálunk használatos mûanyag papírzacskó hegesztõ készülék üzemeltetésében. A cégek vállalják fel, hogy speciális szakterületükre saját tanítót alkalmaznak, vagy támogassák emelt szinten a közoktatást. Az újságok tele vannak elfuserált álláshirdetésekkel, mert a vezetõk még mindig nem használják a CÉG mesterlapot! A mesterlapot megtalálod az Asztropitekusz könyvben.

  Ugrás a lap tetejére