Asztropitekusz -
Magyarország
Kis és Nagy Királyok, Királynõk Köztársasága
Tájékoztatás
Mutasd meg ismerõsödnek is!
Verseny az Egyetemek közt
Növényeket bárki ültethet, a versenyre nevezhet bármilyen csoport, vagy
szervezet, de úgy illene, hogy az egyetemek mutassák a technológiát.
Nem kell szégyenkezni, minden kezdet nehéz! Senki sem lesz egybõl
mesterszakács... szóval van még 15 éved az elsõ részeredményig...
Doppingolás és serkentés nélküli, nyugtató és gyógypirula mentes,
játékos, természetes szépnapokat kíván önnek a Hamis Próféta, és még
sokan mások!
Háttér hírek – Agrárhíradó
Jól látod, az ezer éves erdõ ki lett vágva! Nyoma sincs! Ezer év
sivárság a jussunk, és ezzel még nincs minden elintézve! Azóta már a
kétszáz és a harminc éveset is kivágtuk. És az ember olyan szorgalmasan
gondozza a fákat, hogy ma már csak facsemetéket, és csenevész
kiserdõket találni. Az Európai Unió környezetvédelmi szakemberei, vagy
az õ nevükben eljárók megbuktak környezetvédelembõl, mert növényirtást
rendeltek el több natura2000-es földterületen azzal a címszóval, hogy
vissza kell állítani az õshonos fajok életközösségét. A rasszizmus
elveit alkalmazva a növényzetre, a külföldrõl betelepedett fajok ellen,
mint például az ezüsttövis, irtást rendeltek el, és bírságot szabtak ki
azoknak a tulajdonosoknak, akik a növényirtást nem hajtották végre. Nos
ezek a szakemberek most becsületbõl felajánlják az egyetemeknek a
behajtott bírságot, és az Unióval közösen befizetik a megfelelõ összegû
utóvizsgadíjat, hogy az egyetemek képesek legyenek felállítani saját
fél-üzemi méretû kísérleti gazdaságaikat, ahol tisztességesen
tanulmányozható és tanítható a környezetvédelem fejlõdõ tudománya, és
kiépíthetõ egy fél-üzemi méretû környezetkímélõ gazdaság.
Az egyetemek pedig pályáznak!
Mert lehet, hogy az ezüsttövis (ezüstfa) a vizsgálatok szerint
agresszíven terjeszkedõ növény, ami kiszorítja az õshonos fajokat, de
ha mindenképp az a cél, hogy õshonos fajokat lássunk a területen, az
ezüstfa erdõ teljes letarolása helyett például azt az utat is
választjuk, hogy kisebb tisztásokat választunk az erdõn belül, vagy
csak 5-10 négyzetméteres területeket tisztítunk meg, ahová az
ezüstfánál jóval magasabb növésû õshonos fákat ültetünk, gondozzuk
azokat, míg meg nem erõsödnek (néhány locsolás, és egy kis figyelem),
majd azok hosszú évek alatt visszahódíthatják a területet. Nincs
szükség tarolásra. Nem okozunk talajeróziót, és nem vesszük el a
vadmalacok búvó, és a madarak fészkelõ helyét. A rasszizmus pedig a
környezetvédelemben is korlátozandó tevékenység... Mára teljesen
rutinszerûvé vált, hogy egész erdõrészeket nyilvánítanak beteggé, vagy
táj-idegenné, és alakítanak át tûzifává. A környezetvédelmi hivatal
pedig odáig jutott, hogy saját maga írja elõ az irtást, és még bírságol
is, ha ezt nem hajtják végre. Nos ezek a környezetvédõk most
abbahagyják a pusztítást, befizetik a megfelelõ összegû utóvizsgadíjat,
és segítenek az egyetemeknek megépíteni azt a gazdaságot, ahol
tisztességesen tanulható és tanítható a környezetvédelem, és más
tudományok...
És az egyetemek pályáznak, hogy megépíthessék pitéiket...
Márpedig a pitét meg lehet építeni! Az, aki ezt kifogásolja és azt
állítja nem lehet, majd valamilyen szakzsargont elõad, hogy ezt
alátámassza, köteles befizetni a megfelelõ összegû utóvizsgadíjat, és
küld egy csokoládét azoknak, akik tudják, hogy a pitét meg lehet
építeni, mert a helyes válasz: a pitét meg lehet építeni!
Verseny az egyetemeknek és ezen területtel foglalkozó fõiskoláknak!
Kinek lesz szebb, gazdaságosabb, többet termõ fél-üzemi méretû legalább
2 szintes ligetgazdaságot tartalmazó pitéje?
A verseny célja: Megépíteni egy olyan gazdaságot, ami kiválthatja a XX.
Századból ránk maradt környezetszennyezõ gazdaságot. Az egyetem
dolgozója beláthatja, jelenleg ez a terület még nincs kikutatva.
A régi gazdaságot nem lehet kidobni, amíg nincs egy jobb,
mûködõképesebb, kevésbé káros technológia.
Tudsz fára mászni? Mi asztropitekuszok olyan emberek vagyunk, akik
tudnak fára mászni.
Hogy kell a monokultúrás termõföldet ligetgazdasággá alakítani? Az elsõ
lépés nagyon egyszerû. Szóval... a búza, kukorica és egyéb földekbe
15-30m távolságra gyümölcsfa sorokat kell ültetni, a fák közt helyet
hagyva olyan futónövényeknek, mint a szõlõ. A 15-30m-es földsávokat
továbbra is bevetjük valamilyen egynyári növénnyel, vagy legelõként
hasznosítjuk. A terméshozam nem csökken, mert a fasorok a vihar, a szél
és a túl sok napsütés ellen nyújtanak annyi védelmet, hogy az általuk
elfoglalt 1-2m széles földsáv kiesését ellensúlyozzák, ezenkívül
megtermik a saját gyümölcsüket is, de ne légy maximalista. A
felturbózott gazdaság hamar összeomlik! Sprintelni lehet úgy, hogy 100m
futás után szinte összerogysz, hosszútávon, jó lesz, ha megelégszel
kisebb teljesítménnyel. Jelen esetben a kisebb, de tartósan megtartható
terméshozammal. És használj minél kevesebb mérget a kártevõk ellen! Meg
lehet oldani méreg nélkül is! A stabil gazdaság az, amit akár 1000 évig
is lehet üzemeltetni. Nagyüzemi gazdaságoknál érdemes 5-6m földsávot
hagyni a fasoroknak, amiben középen vannak a magas fasorok, és a
magasra futó növények, kétoldalt kisebb bokorsorok esetleg kisebb fák,
kisebb futó növények, (pl. ribizli, õszibarack, bab), ezek gyökérzete
nem lóg túl a földsávon, és nem akadályozza a szántást, a fasorok közt
pedig 30-50m helyet is lehet hagyni. A fasorok közt vetésforgó
alkalmazandó, a váltakozva parlagon hagyott területek legelõként és
állattartási célokra használható. Fák fölé magasodó szélgenerátor is
telepíthetõ a fasorokba, ami nem befolyásolja a terméshozamot, de így a
szántóföld nem csak termést hoz, hanem energiát is termel. A föld alá
telepített pincerendszer, ahol egysejtûek tenyészetébõl szintetikus
ételeket állítanak elõ, jelenleg még elég futurisztikusan hangzik de
már ma is folytatnak ez-irányú kísérleteket.
Köszönet a szakembereknek a technikai tanácsokért.
Törvény: A faültetõ fontosabb szakma, mint a favágó.
Törvény: Aki lassan dolgozik, épít, sokkal többet
ér, mint aki gyorsan pusztít.
Az Asztropitekusz könyv felvázolja, hogy néz ki, és hogy mûködik, egy
valamire való ligetgazdaság, de ezek csak körvonalak, a részletek
kidolgozása az egyetemek feladata.
Asztropitekusz asztropitekusz jelentkezz!
Legyél Te is asztropitekusz!
A verseny szervezését elvállalhatja, magáévá teheti az egyetem
hallgatói önkormányzata. Mivel a fák lassan nõnek az elsõ részeredmény
hirdetés 15 év múlva várható, majd minden évben részeredmény és
terméshozam adatok összevetése, majd a 30. 50. és 100. (120. 360. 720.)
év a döntõ évforduló. De ne késlekedj, mert minél késõbb ülteted a
fákat, annál kevesebb idejük lesz megnõni! Óra 2014. január 1.-én
indul! Ha valaki késõbb száll be a versenybe, vagy már 2013 õszén
elülteti a fákat, nem kizáró ok, a pite életkora az elsõ elültetett
fasortól számítandó.
Elvárások a pitével szemben, és a verseny szabályai:
Ha megtiltjuk a növényvédõ szerek használatát, az csökkentheti az
agyonnemesített fajták terméshozamát, de ugyanazon földterület
többszintes megmûvelése emelheti azt. A többszintes ligetgazdaság
terméshozama el kell hogy érje a turbózott egyszintes monokultúrás
mezõgazdaság terméshozamát. Nem a napraforgó méretét kell
génmanipulációval a kombájnhoz igazítani, hanem a kombájnt a napraforgó
méretéhez.
Génmanipuláció tilos. (Addig mindenképpen tilos, amíg a génsebészek a
géntérkép teljes ismerete nélkül kontárkodnak, és jelenleg senki nincs
azon a szinten, hogy ezen a területen teljes felelõsséget vállaljon.
Ezért csak a megfigyeléshez és tanulmányozáshoz van jogunk, semmiféle
manipulációhoz! Jelenleg még a legfejlettebb országokban is ez a
helyzet.)
Növényvédõszer nem ajánlott. A versenyben elõnyt élvez a permetmentes
megoldás.
A növények turbózása növekedési hormonokkal, doppingolás kizáró ok.
Metszegetés nem ajánlott, de nem is tilos. Igyekezzünk a növények
természetes formáját megtartani, azt nem négyszögesíteni!
Növények termesztése üzemanyag elõállítás céljából tilos! (A napraforgó
magvából préselt olaj nem használható üzemanyagként, legfeljebb a
krumplisütés után maradt elhasznált keserû hulladék olaj.)
Növények, gombák, egysejtûek, rothadékok anyagcsere termékeinek
felhasználása (pincében keletkezett szén-dioxid, alkohol, metán)
üzemanyag szintézishez megengedett. (Maga az élõlény, vagy annak
kipréselt testnedve nem használható üzemanyag alapanyagnak, de az
élettelen anyagcsere termék igen.)
A pite a hulladékokból termelje meg a pincerendszerek egy részében azt
a mennyiségû üzemanyagot, ami a gazdaság üzemeltetéséhez szükséges.
Napelem inkább csak az épületek tetején ajánlatos, mert túl nagy
felületet vesz el a növényektõl, a fák fölé nyúló szélgenerátor
biztosíthatja az üzemanyag szintézis energiaellátását.
A pincerendszer egy részében nem csak kalapos gombák termeszthetõek
hanem egysejtû gombák is, amikbõl szintetikus sajtok és más ételek
gyárthatóak.
Egymás gazdaságainak megrongálása a másik gazdaság
megkárosítása, hogy mi legyünk a jobbak – tilos!
Az egyetemek és gazdaságok konzultációk kereteiben megosztják egymás
közt elért eredményeiket, és segítik egymást.
Az egyetem alapjában véve nemzetközi szintû intézmény. Az elért
eredmények nyilvánosak, egymással megosztandók, külföldi egyetemek is
beszállhatnak a versenybe.
Az eredmények hirdetése minél kevesebb szakzsargon használatával, olyan
formában történjen, amit egy laikus is megért.
A fél-üzemi gazdaság minimális területe 250mx300m egybefüggõ terület,
parcella. Ajánlott 500mx700m parcella. Mûvelt erdõvel körülvett
ligetgazdaságot tartalmazó pite esetén 2kmx3km egybefüggõ terület.
A teljes terület gépesítése, és fõként az alápincézése többszintes
pincerendszerrel, mai technológiával, jóval többe kerülne, mint az
egyetem szûkös költségvetése, ezért a fél-üzemi gazdaságoknál
megelégszünk:
1db fák fölé magasodó méretû szélgenerátorral, esetleg egyéb alternatív
energiaforrással.
1 db szintetikus üzemanyagra átállított kombájnnal és traktorral.
300 - 500 négyzetméter hagyományos pincével, ahol tanulmányozható a
gombatermesztés mellet, az egysejtû gombák és algák termesztése
szintetikus ételek gyártása céljából, valamint az életet nem károsító,
élõ nyersanyagot nem használó, szennyvízbõl kinyert szerves-anyagból
energia és üzemanyag szintetizáló módszerek.
A fél-üzemi gazdaságok nyitottak, azokat bárki látogathatja.
Adománygyûjtõ perselyek kihelyezhetõek. Nemcsak az Uniós pénzekbõl
lehet pályázni, el lehet nyerni cégek hosszú távú támogatását is.
Hol úszik a Nauszika?
A termék készítõi elnézést kérnek hogy a konstrukcióhibás terülj terülj
asztalkám állandóan és megállás nélkül mosatlan és szennyes edényeket
terem büdös ételmaradékokkal, anélkül, hogy a háziasszony bármit is
kívánt volna. A hiba okát még keresik, de akik fegyverrel lépnek be
köztársasági területre, azoknak ennél jobb terülj terülj asztalkám nem
fog jutni, és mehetnek mosogatni!
Jelen helyzet: Rendelnék egy szintetikus tehénmentes marhapecsenyét
tõletek, ha egyetlen szakácsotok is lenne, aki tudja, hogy kell algából
és kocsonyagombából bármilyen szintetikus ételt elõállítani, de az
egyetem mikrobiológia tanszéke nem hajlandó kikísérletezni a
recepteket, mert a szétvert cégek adományaiból nem lehet finanszírozni
a felsõoktatást. Nehéz lesz így városokat építeni!
***zene: pontosan terv szerint NapoleonBoulevard SYMA csarnok***
És ez már nem csak mezõgazdaság.
A Köztársaság alapszintje ott kezdõdik, hogy letesszük a fegyvert, és
az ellenségeskedést felváltja az együttmûködés.
A szabadtéri dohányozni tilos táblákat országszerte kicseréljük,
átfestjük, átmatricázzuk fegyvert bevinni, fegyvert használni tilos
táblákra, mert a fegyver néha jobban füstöl, és sokkal károsabb az
egészségre, mint a dohányzás! (Persze, ahol szükséges, ott maradhatnak
dohányozni tilos táblák is, a fegyvert tiltó táblák mellet.)
Tegyük meg, amit meg kell tenni!
évfordulós határidõ: május 1.
Magyarország megkezdi a lefûrészelt csövû tankok átalakítását
katasztrófavédelmi és más civil célokra, ezzel megkezdi a leszerelési
gyakorlat második körét, és folytatja az elsõ kör megvalósítását.
Juttatásban, fizetésben semmiféle emelés nem jár annak, aki nem
támogatja a leszerelési gyakorlatot. A kultúráltság alapszintje ott
kezdõdik, hogy letesszük a fegyvert, és az ellenségeskedésbõl átmegyünk
együttmûködésbe. Igen ez sokszor nagyon nehéz, mégis...
Magyarország leteszi a fegyvert
Magyarország vállalja, hogy fegyvertelen ország lesz
Magyarország folytatja a leszerelési gyakorlatot
Magyarország elvárja a környezõ és távoli országoktól is hogy
fegyvertelenek legyenek.
Elõször leteszi, azután elvárja...nem fordítva!
Katona és rendõrbácsi, néni is leteszi.
Egyenruha maradhat, de a fegyvert leteszi!
Ugye nyilvánvaló, hogy nincs más esély!
Keresd meg, olvasd el a védõ kódexét, és próbálj meg minél kevesebbet
hibázni!
Börtönök vannak a földön, mert szükséges azok elzárása, akik csak
pusztítani tudnak, de attól senki sem lesz jobb, hogy elzárjuk, a
rehabilitáció feladata a börtönökben, hogy a bûnözõt legalább annyi
tisztességre tanítsa, hogy szabadon engedése után legalább ne legyen
veszélyes a többiekre nézve. Az atomreaktor nem minõsül fegyvernek. Még
akkor sem, ha az néhány félkegyelmû ügyetlen keze alatt kisebb robbanás
közepette tönkre megy, de ugye nyilvánvaló, hogy minimum életfogytiglan
jár azoknak, akik szándékos katonai robbantásos kísérleteket
folytatnak, atomfegyvert gyártanak, és lakott bolygón atomrobbantást
hajtanak végre. Akármilyen hadsereg tagjai is, életfogytiglan a
tisztességes jussuk, és ki tudja lesz-e olyan rehabilitáció, ami
kiszedi õket a rács mögül!
Törvény: Ha nincs köztünk egyetlen ártatlan lélek
sem, valakinek
a kegyelmezését csak olyan végezheti, aki legalább abban a körben
ártatlan, amiben a kegyelmezendõ vétkes, és így elkerülhetõ, hogy vak
vezessen világtalant. Jelen esetben egy adott körben ártatlannak
tekinthetõ az is, aki valaha vétkes volt, de kegyelmezése óta nem
követi el ugyanazt a hibát, stabilan kimászott a gödörbõl, és így már
tud azokon segíteni, akik még odalent vannak.
Törvény: Aki visszaél a kegyelemmel, és újra
elköveti azt,
amiért bírálták, utolsó lesz a sorban a kegyelemre várók között, de
megvizsgálandó, az is, az alaptörvénynek nem ellentmondó-e és
megtartható-e a törvény, amit megszegett.
A lelkiismeret megtisztítása nem jelentheti azt, hogy vallási vagy más
alapon mindenkit bûnösnek nyilvánítunk és letakarítjuk az életet a
bolygóról, még akkor sem, ha nehéz az anyósokat elviselni.
A Neptunuszon túl a halott világokban jelzõrakétának vagy bányászathoz
használható atomrobbantás , de atomfegyver gyártása, tesztelése,
használata lakott bolygón a lehetõ legsúlyosabb terrorcselekmények
egyike.
***ismét zene: pontosan terv szerint NapoleonBoulevard SYMA csarnok***
Alaptörvény: Érjük el a legnagyobb szabadságot, ( –
legtöbb
lehetõséget) ami a korlátok és gátak közt elérhetõ, megengedhetõ. A
szabadság addig engedhetõ, amíg az nem maga okozza a háborút, vagy más
mérhetetlen (elviselhetetlen) pusztítást. Az a szabadság, ami
mérhetetlen pusztítást okoz, például háborút, vagy katasztrófát nem
szabadság, legfeljebb rabszolgaság, és maga okozza a további gátakat,
korlátokat. Bármilyen tevékenység vagy megnyilvánulás megengedhetõ, ami
nem fenyeget a kelleténél nagyobb, vagy mérhetetlen pusztítással, és
annál kevésbé engedhetõ, (annál inkább korlátozandó) minél több
pusztítást tartalmaz.
Az alaptörvény alkalmazása: Bármit megengedünk, ami nem fenyeget
pusztítással, vagy nem okoz a kelleténél nagyobb pusztítást vagy
mérhetetlen pusztítást. Az a megnyilvánulás, tevékenység, ami
tartalmazza, vagy aminek a következõ lépése mérhetetlen pusztításhoz
vezet, nem megengedhetõ, és megvizsgálandó, hogy és miért fajult idáig
az adott megnyilvánulás, tevékenység, és mi az a még nem eldurvult,
megengedhetõ rész ebbõl, ami nem fenyeget a kelleténél nagyobb, vagy
mérhetetlen pusztítással.
Mesterséges üzemanyag szintézis
Alaptörvény alkalmazása a náci üzemanyag gyártásra: mi az a
technológia, amit engedhetünk, és mi az, ami tilos? Fából benzint
készíteni meglehetõsen barbár technológia, de ha nyersanyagnak nem élõ
fát és nem élõ anyagot használunk, hanem pl. szennyvizet, lehet belõle
környezetkímélõ technológia.
A Vasvirág
avagy
A szélgenerátoros szántóföldi benzinfõzõ
Elméleti alapok: Ha volt akváriumod, megfigyelhetted, hogy ami az alján
összegyûlik, az javarészt a halak ürüléke, és rossz esetben néhány
döglött hal. Néhány tankönyv állításával ellentétben a kõolaj és a
földgáz nem elhalt élõlényekbõl, hanem javarészt azok ürülékébõl
származik, amit oxigén mentes közegben élõ egysejtûek alakítottak át,
és ezek anyagcsere mellékterméke a kõolaj és a földgáz, de lehetséges,
hogy maga a nagy nyomás és a magas hõmérséklet okozta bomlás a fõ
felelõs. Akárhogy is van, ürülékbõl, szennyvízbõl lehet üzemanyagot
szintetizálni.
A technológia fél-üzemi méretû felvázolása: A szennyvízbõl kivont
tejföl sûrûségû szerves anyag dús üledéket és uszadékot hidrogén
bejuttatásával a keverõ tartályba adagoljuk. (Alulra bepumpáljuk.)
Megfelelõ hõmérséklet és nyomás mellet (lehet, hogy több mint 100C kell
neki) hagyjuk, hogy végbe menjen a reakció. A felszabaduló gáz java
részt metán, és egy olajos réteg kialakulása várható a massza tetején.
A tartály tetején választjuk le az olajos masszát. (Feltéve, ha van
mit, ez csak egy elméleti recept, ami nincs kísérletekkel alátámasztva,
és a gáz mellett keletkezett olaj is). Megfelelõ átfolyási idõ után a
tartály tetején távozik az iszap is, ami továbbra is sok szerves
anyagot tartalmaz. Ezek elgázosítása hidrogén atmoszférában hevítve,
megfelelõ alapanyag a mûbenzin gyártáshoz. A gázokat már csak nyomás
alatt át kell vezetni vasoxid, vagy más katalizátoron, majd víz
leválasztás, és finomítás. A pontos paraméterek nincsenek kidolgozva.
Lehet, hogy az egész reakció mikrobiológiai alapon megoldható, és nem
kell túl sok hevítés. Ha a hidrogénben hevítéssel történõ elgázosítást
választjuk, a masszát elõbb préseléssel és szárítással vízteleníteni
kell. A város elegendõ szennyvizet termel, amit gazdaságosan át lehet
alakítani üzemanyaggá. A vízbontáshoz és szintézishez szükséges energia
nagy részét a szélgenerátorok biztosíthatják, miközben oxigént is
termelnek, így a vidék nem csak élelmet, üzemanyagot is termel a
városnak, és pótolja azt az oxigént, amit az autók elfogyasztanak... Ez
nagyipari méretekben kivitelezhetõ, és így megvalósítottuk a
körfolyamatot, tehát amit a város fogyaszt, azt vidéken elõ lehet
állítani, és kevésbé függünk a kimerülõ olajkészletektõl. Az elsõ ilyen
megvalósult körfolyamat hatásfoka várhatóan legfeljebb 10% lesz, de ez
még mindig jobb, mint a semmi. A technológia eljuttatása a gyakorlati
megvalósításig és a nagyüzemi megvalósításig, sokak munkája és hosszú
évek fejlesztése lehet. Nem árt, ha több egyetem is foglalkozik a
kérdéssel. A hidrogén robbanás veszélyes, elõállítása után minél
hamarabb és a legrövidebb úton jusson el a felhasználás helyére, minél
kevesebb vezeték legyen, és a tartályokban se hagyjunk több helyet,
mint amennyi szükséges.
Az olyan értékes nyersanyag, mint a tehéntrágya még használható növényi
tápanyagnak, kár lenne belõle üzemanyagot gyártani. Fontos, hogy
tartsuk be azt a szabályt, hogy élõlények, vagy azok testrészei nem
arra valók, hogy üzemanyagot gyártsunk belõle, az életciklusát
befejezett elhalt növényi hulladékok, mint a learatott növények száraz
szára, felhasználhatóak, de jobban járunk vele, ha trágyát vagy
takarmányt készítünk belõlük. A szennyvíz üledék és uszadék viszont a
városokban szinte korlátlan mennyiségben keletkezõ nyersanyag, és
megújuló energiaforrás. Gyomnövény csak a begyöpösödöttek fejében
létezik. Minden élõlénynek megvan a maga funkciója. Gyomirtást rendelni
azért, hogy legyen energiához alapanyagunk, tilos! Olyan élõ maradvány,
ami táplálékul szolgálhat a táplálékláncban, pl. zöldhulladék nem
vonható ki a táplálékláncból, takarmányként és nem energiaforrásként
hasznosítandó.
A szélgenerátoros szántóföldi benzinfõzõt úgy kell megtervezni, hogy
szakaszos üzemû legyen, amíg fúj a szél, addig folytatódjon a pöcegödör
tartalmának üzemanyaggá való átalakítása, szélcsendben pedig várakozik.
A reaktorok hõszigeteltek, hogy lassan hûljenek ki, a vezérlõ
elektronika és a nyomás szabályzó szivattyúk akkumulátorról is
mûködjenek. Ha a szél elindul, elõbb a nyomás alatti katalizátoros
reaktor felfût, majd a fõreaktor felfût és kever, majd a vízbontó
elkezdi termelni a hidrogént. A szerkezet valamivel bonyolultabb, mint
egy kombi gázkazán, de egyszerûbb, mint egy autó. A fõreaktor
hõmérsékletétõl, és a katalizátoros reaktorok minõségétõl függõen
fõképp biogáz mûbenzin és mûaszfalt a végtermék. A technológia nem csak
szennyvíz, hanem hulladék átalakításra is alkalmas! Néha nagyon büdös,
de ez még mindig jobb, mint az égig érõ szemétkupac, és a szántóföldön
szétterített szennyes.
Egy átlag 10kWh teljesítményt leadó szélgenerátorral mûködtetett
benzinfõzõ várható hozama becslés alapján kb. 100 liter mûbenzin
havonta. A készülék gyártható nagyipari, és kisgazda, kisfarm
méretekben is.
A pontos receptek kidolgozása a szakemberek feladata!
Hogy vidéken néhány helyen még fával fûtenek, és a tûzifa nagy üzlet a
kiskereskedelemben, azt a környezet még elviseli, de nagykereskedelmet
és nagyipart erre alapozni nem lehet. A szennyvíz átalakításra viszont
igen. Führer Adolfka a legsötétebb mélységekbõl egyet feljebb léphet,
ha a technológia beválik, mert a legsötétebb szennyes azoké, akik
elvakultságukban akár az egész bolygót elpusztítanák. Adolfka ezt nem
tette meg. A démonok tartják a démonok kódexét az
örökkévalóságban. A törlesztés jogát pedig senkitõl sem vonjuk meg. Az
utódok letörleszthetik barbár õseik adósságait. Életek táplálása,
rendbetétele, civilizálása ellensúlyozhatja azt a gyalázatot, és
pusztítást, amit a barbár katonai, fél katonai, rendõri és egyéb erõk
mûveltek a felsõbbrendû emberideál megteremtésének és az emberek
védelmének égisze alatt. Az utódoknak megvan a szabad akaratuk,
törlesztenek-e vagy sem, de ha törlesztenek, azt már nem a führerért
teszik, hanem a jövõ gyermekeiért. Az, hogy valódi törlesztés esetén
néhány pokol fajzat is megszabadulhat valamennyi kínlódástól, csupán
mellékhatás. A végsõ megoldás nem a halál és a háború. A testek
tönkretétele senkin sem segíthet.
A technológia alkalmatlan arra, hogy bárki kizárólagos jogot
formálhasson rá, jusson belõle másnak is!
Ez csapatmunka, a megfelelõ végeredmény eléréséhez több egyetem és
kutatató korábbi részeredményre szükséges.
Példa: xyz-1 autógyár mondhatja, hogy az xyz-1 -2 -3 stb. nevû, általuk
gyártott automobil az õ fejlesztésük, és leányvállalataik a megfelelõ
jogdíj megfizetése mellett gyárthatják ezt és ezt a modellt, de xyz-1
autógyár nem mondhatja azt, hogy 50 évig senki más nem gyárthat autót,
csak õk, ez már mások gazdaságának a megkárosítása lenne. Hasonlóképp,
egy adott cég az általuk fejlesztett 123-xxx típusú szennyvíz
újrahasznosító készülékre kérhetnek jogdíjat, de nem mondhatják azt,
hogy az elkövetkezendõ ötven évben csakis õk és senki más nem
foglalkozhat szennyvíz újrahasznosítással. Ha mégis így tennének,
ügyvédjeikkel együtt befizetik a megfelelõ összegû utóvizsga díjat, és
elmennek pótvizsgázni.
A pite gazdasága nem megy ki a divatból még akkor sem, ha a pitéket
atom hajtással más bolygókra repítik, mert az emberi test kémiai alapon
mûködik, az atomerõ pedig kárt tehet benne. Pláne, ha totál õrültek
hadi alapon kísérleteznek robbantásokkal. Nem az atomkísérletekkel van
a baj, a megismerés szükséges, az õrültség ott kezdõdik, amikor azt
háborús technológiává alakítják, és a konfliktusokat erõvel próbálják
meg kezelni. Mi inkább a pite építését választjuk, ahol nem szükséges,
nem használunk atomerõt, hanem megelégszünk a szél vagy a nap erejével.
Valamit
meg kell érteni a kõolaj alapú gazdasággal kapcsolatban: az elsõ
oxigént termelõ élõlények maradványai már rég elkezdetek felhalmozódni
a tengerek alatt, mielõtt az oxigén feldúsult volna a légkörben. Az
oxigén reakcióképes és sok ásványi anyag is megkötheti. Nem lenne a
légörben, ha a növények, algák nem termelnék folyamatosan. Tehát nincs
annyi oxigénünk, mint éghetõ anyagunk. Ha megtalálnánk és elégetnénk az
összes földgáz és kõolaj készletet ami a föld alatt van, egy darabig a
légkörbe jutó széndioxid még segítené is a növények növekedését, és
inkább jó hatással lenne az élõvilágra, és egyáltalán nem lenne
környezet pusztító. A kõolaj gazdaság sokkal jobb, mint a biodízel.
mert élõ növényt nem pusztít, de a sült krumplit el lehet készíteni
kevesebb olajjal is, és nem kell állandóan sült krumplit ennünk ahhoz,
hogy biodízellel tankolhassunk. Viszont egy mennyiségi határ átlépése
után az olajgazdaság pusztítóvá válna, és jelentõsen csökkenne a légkör
oxigén tartalma, a teljes mennyiséget pedig el sem tudnánk égetni, mert
szimplán elfogyna az oxigén. Azt a mennyiségi határt már rég átléptük,
amire azt mondhatnánk, ez még nem pusztító. A mai ütemben haladva egy,
vagy néhány évszázad is elég lenne ahhoz hogy a növények százmillió
évek alatt felhalmozott tartalékát elégessük, és tönkretegyük a
légkört. Tehát mindenképp szükségünk van a változtatásra és az új
technikákra.
Háttérhírek - Atomfizika
A nagy részecskegyorsítóval rekordhajhász õrült fizikusok az
õsrobbanást akarják lemodellezni, hogy megismerjék az univerzum
keletkezését. Ha ez sikerülne nekik, az a Föld bolygó végét jelentené,
mivel ennek a robbanásnak egyetlen szikrája, még a Jupitert is
szétfújná, vagy összeomlasztaná. Ezek az õrült fizikusok nagyon jól
tudják, hogy az effajta kísérletek naprendszeren kívül végzendõek, és
valójában nem sok hasznuk van, mert egy robbanást csak pusztításra
lehetne használni. Az élet feladata pedig épp az lenne, hogy ezeket a
robbanásokat feleméssze. Õsrobbanás nem egy volt, ez az univerzum 3-nál
több dimenzióból, teljes idõt vizsgálva valahogy úgy néz ki, mint egy
irdatlanul hatalmas, ritka állagú fortyogó mosogatószeres habzó
nyáltömeg, amiben robbanás keltette buborékok örvénylõ anyaga
csillagokban roskad össze, majd egy határ átlépése után újra felrobban,
és mindez nem egy pontból alakult ki, hanem inkább úgy, mintha egy tál
romlott levest felmelegítenél, és az elkezdene habzani. És a levesben
nem az elsõ buborékból keletkezik a második, hanem több helyen alakul
ki a hab, és ez az egész nem biztos, hogy tejszínhab az isteneknek.
Inkább úgy néz ki, mintha valami nagyon el lenne fuserálva! Nos, ha
ezek az õrült fizikusok ragaszkodnak kísérleteikhez, menjenek a Plútón
túlra, vagy változtassák meg kísérletük, tárgyát, de hagyják abba a
részecskegyorsítók méretének és energiájának növelését. Atomok nagy
erejû ütköztetésével megismerni a világot, olyan módszer, mintha
kalapáccsal vernénk szét egy TV-t, hogy megtudjuk, mi van benne, de aki
nem tudja mire való a csavarhúzó, ne menjen TV-szerelõnek... Ja, hogy
néhányan azt sem tudják mi az a TV-szerelõ, mert az egyszer használatos
eldobható világban könnyebb eldobni egy rossz TV-t, mint megszerelni...
Talán, ha a mikroszkóp ipart és a detektorokat fejlesztenétek, többre
mennétek. Egy felfújt lufinak elég egy apró tûszúrás, hogy
szétpukkadjon, és a maradék összeessen. Lehet, hogy a jelen kornál már
jóval korábban is léteztek õrült fajok, szellemek és jelenségek, ahol
már elérték a rekordot, és a világuk szétpattant, mint egy buborék?
...a katasztrófák után, nekünk meg folyik a nyálunk, mikor csecsemõként
kezdünk ráeszmélni, hová születtünk, (már megint)? Lehet, hogy jó
döntés lenne, ha nem fuserálnánk el még jobban azt a világot, amiben
élünk?
A megismerés, szükséges. Békés célú atomfizikai kísérletek
folytathatóak a földön is, nemzetközi nyilvánosságot nem kizárva,
például lakatlan sivatagokban de csak akkor, ha a kísérletben rejlõ
robbanás veszély, nem lépi túl, és nem fenyegeti a lakatlan körzetet
körülvevõ lakott településeket vagy élõ fajokat, beleértve a növényeket
is... Az olyan kísérletek, amik ezt a határt túllépik nem folytathatóak
lakott bolygón. Atomrobbantást szándékosan elõidézni lakott bolygón
tilos!
Привет Распутин!
Ugye a Te nyelveden is megértik, mit szabad, és mit nem, és közlitek
ezt, a szomszédokkal is!
Pénzügy
Mélyrepülésbõl nem lehet átváltani magasugrásba, és amíg a Király nem
tudja fizetni az elsõ kört az alakuló cégeknek, a minimum annyi, hogy a
lehetõ legtöbb kedvezményt megadjuk azoknak, akik céget alapítanak,
hogy legalább valami emelkedést elérjünk.
Magyarországon a hivatalos fizetõeszköz a forint és a fillér, valamint
az euró és az euró cent. A legjobb terv, ha mind a két valuta fajtát
megtartjuk. És megfér több dudás egy csárdában, ha megtanulnak egy
ritmusra, vagy harmonikusan játszani.
Magyarországon nem az a helyzet, mint Cipruson, itt van elég pénz, még
sok is, és nincs mögötte fedezet. Ezért gyenge a forint. A forint akkor
lesz értékesebb, ha a cégek számához, méretéhez, és termelésükhöz
viszonyítva kevesebb lesz belõle. (Avagy, a forint mennyiségéhez képest
növekszik a cégek termelése) A Jegybank felesleges dolgoztatása nem
más, mint jól álcázott bankrablás, aminek súlyosabb következményei
lehetnek, mint egy hagyományos bankrablásnak!
Tisztelet a Királynõnek, az Õ kegyelmességéért!
Lesznek nagyvárosi egyetemek, ahol nem jut parcella, vagy más a
szakterület, de a verseny szervezését õk is, magukra vállalhatják,
kijárhatnak vidékre, feljegyezhetik a módszereket, összesíthetik és
publikálhatják az eredményeket és felügyelhetik a versenyt. Szükséges,
hogy több versenybizottság is alakuljon! Ez hosszú távú munkalehetõség!
Magyarország csak úgy tudja egyetemeit és fõiskoláit megtartani, és
oktatási színvonalát emelni, ha tanítványai nem csak itthon, hanem
külföldön is dolgoznak.
Keressük a tiszta üzletet. Egyáltalán nem gond, ha egy külföldi jól jár
velünk, sõt... A tiszta üzlet ott kezdõdik, hogy minden résztvevõjének
van valamennyi nyeresége, és jól jár. De ilyet megvalósítani ebben a
világban nagyon nehéz. A nyereség nem csupán pénzben mérendõ. Egy üzlet
annál piszkosabb, minél több az átverés és minél több vesztese van.
Mit tehet egy pite, vagy egy ország, ha abban a
kiszolgáltatott
helyzetben találja magát, hogy még a létfeltételeihez szükséges cégek
is külföldi tulajdonban vannak, és nincs termelõ ereje, hogy megfizesse
a külföldi cégek szolgáltatásait? Az elhatározandó irány, hogy saját
cégeket alapítunk, és nem kifosztásos, hanem adok-veszek, csere alapon
igyekszünk visszavásárolni, legalább a létfeltételeket, hogy ne kelljen
külföldi engedély ahhoz, hogy igyunk egy pohár vizet, vagy hogy
beállítsuk a hõmérsékletet, és meg ne süljünk, vagy meg ne
fagyjunk. A legkiszolgáltatottabb helyzetben is kerüljük az olyan
megoldásokat, mint a lázadozás, perelés, zsarolás, ehelyett inkább
igyekszünk hálásak lenni külföldrõl érkezõ szolgáltatásokért. Ha mi
visszük a pitét más fejlõdõ országokba, igyekszünk elviselni, hogy
kezdetben azok szinte semmit nem tudnak cserébe fizetni, és hosszútávon
nekik is sokat kell dolgozni, mire saját erõbõl fenn tudják tartani a
kapott pitét, és letörlesztik adósságaikat, és saját munkájuk
eredményének érzik azt a helyet, ahol laknak. Hosszú út, mire elérik
azt a szintet, hogy nem kell szégyenkezniük, és örülnek, ha külföldi
vendég érkezik, még akkor is, ha az nem tud fizetni. Ha mi visszük a
pitét más országokba, sohasem az a cél, hogy gazdasági
kiszolgáltatottságot hozzunk létre, hanem az, hogy a fejletlenebbik fel
tudjon zárkózni, és partnerként, mindkét fél jól járjon.
... És a vezetõ nem kérhet kétszer többet vagy a felénél kevesebbet
személyes juttatásként magának az elosztandó javakból, mint amennyi
saját dolgozói személyes juttatásának átlaga. Csoporton belüli
elosztásnál általában ezt a határt szoktuk tartani. Mert nem tagja a
csoportnak az, aki a többiek kárára ennél többet kér, vagy akit, még
egy tányér levessel sem kínálnak, mikor két fogás is jut az asztalra.
És kiskirály fizetése, ha jól csinálja, lehet kétszerese, az általa
vezetett vezetõk átlagfizetésének, de ha rosszul végzi a dolgát, az
átlag felét kapja csak meg. És Nagykirály fizetése, ha jól csinálja,
lehet kétszerese, az általa vezetett kiskirályok átlagfizetésének, de
ha rosszul végzi a dolgát, az átlag felét kapja csak meg. Általában így
csináljuk, de lehetnek olyan helyzetek, amikor jobb megoldás, ha
másképp osztunk. Mert elõfordulhat, hogy valaki nagyon éhes, és a
többiek pedig már jóllakottak, és ennek megfelelõen osztunk, de nem ez
az általános helyzet. Általában stabil mûködés esetén elfogadható, hogy
egy vezetõ átlag másfélszer többet keres, mint egy dolgozó. És a Király
kincstárosa stabil mûködés esetén ugyan többet keres, mint egy kis cég
kincstárosa, de a kincstáros az elosztásnál ugyanúgy dolgozónak számít,
mint egy tanító, egy alkotó, vagy egy kereskedõ.
És királynõk és Királynõk az adó és adományrendszert úgy szervezik,
hogy lehetõleg az esõlesõk se halljanak éhen, és a közterületek,
közintézmények is fennmaradjanak.
Hogyan dolgozik a hét törpe?
Visszatérve a növényirtásra: Az Asztropitekusz könyvben a növényvédelem
szabályai alatt említett: Ültess õshonos fajtákat, és nem kell sokat
gondoznod. - mondat nem azt jelenti, hogy irtsad a külföldrõl
betelepedett fajokat, hanem például azt: ha mérsékelt égöv alatt akarsz
narancsot, banánt vagy kivit termeszteni, akkor annak legalább
üvegházat kellene építened, mert ezeknek a növényeknek túl hideg ott a
klíma, viszont ha kukoricát termelsz, ami amúgy is megterem, akkor nem
kell szántóföld méretû üvegházakat építened, és kevesebb munkával
megúszod.
Nos, milyen lesz a pite?
További részletek: az Asztropitekusz könyvben
Üdv,
Tóth Levente
A Királyok hírvivõje
Mert tudd meg, én vagyok az, aki képes minden nap egyszer megkerülni a
föld magját, és évente egyszer a napot is, de nem szeretem ezt a
képességemet hangoztatni, mert sokan úgysem hiszik el. De most elmondom
neked, hogy a föld magja, és a magot körbevevõ köpeny nagyjából azonos
sebességgel forog, de a belsõ áramlások miatt hol az egyik, hol a
másik, egy kicsit gyorsabb. Ha két pörgettyût raksz egy tengelyre, hol
az egyik lódítja meg a másikat, hol a másik az egyiket. És a mágneses
pólusok irányt váltanak, amikor a lassabb lesz a gyorsabb, és a
gyorsabb a lassabb. De ne ess pánikba a mágneses viharoktól ember!
Szívtál már nagyobbat is annál, mint amikor bedöglött a vindóz.
Zsibizsibi adatai nem jelenkori földi számítógépes hálózatról
származnak, bárki földi ember, vagy szervezet, aki azt állítja, õ
sugallta az adást, és kéri ezért a jogdíjat, hazudik. Ez egy jogdíj
mentes adás. Egy gazdaság megépítése, és az eredmények bemutatása után,
az adott gazdaság építõi saját belátásuk szerint kérhetnek jogdíjat
terveikre, eljárásaikra, de a gazdaságok közül remélhetõleg lesz
legalább egy alapszintû gazdaság, ami jogdíj mentesen tanulható és
tanítható.
...És elvárható a közoktatástól, hogy megtanítsa az esõlesõket az
alapszintû és általános tevékenységekre, valamint a természet és
világaink mûködésére, de nem várható el, hogy egy adott területre
szakosodott cég speciális, egyedi tevékenységi köreit tanítsa. Egy
Cégnek saját oktatási rendszerrel kell rendelkeznie, ha valami csak
rájuk jellemzõ speciális dolgot kell megtanulnia a dolgozóknak. Ha a
cég ezt a képzést mégis a közoktatástól várja, akkor támogassa a
közoktatást, vagy az adott szaktanfolyamot.
Teljesen elvetélt állásajánlat az, ahol kikötik: Olyan dolgozó
jelentkezését várjuk, aki 3 év tapasztalattal rendelkezik az
xcmc-ttk-2.b javított változatú félautomata csak nálunk használatos
mûanyag papírzacskó hegesztõ készülék üzemeltetésében. A cégek
vállalják fel, hogy speciális szakterületükre saját tanítót
alkalmaznak, vagy támogassák emelt szinten a közoktatást. Az újságok
tele vannak elfuserált álláshirdetésekkel, mert a vezetõk még mindig
nem használják a CÉG mesterlapot! A mesterlapot megtalálod az
Asztropitekusz könyvben.
|